Közeleg a 2018-as üzleti év lezárásának határideje. Ennek apropóján összegyűjtöttük, hogy mire érdemes pályázati szemszögből odafigyelned, amikor könyvelőddel egyeztettek erről.

Az elmúlt években kialakult a gazdasági fejlesztéseket támogató pályázati felhívásoknál (GINOP, VEKOP, PM_KKV, VP) egy mára már kiforrottnak tekinthető szempontrendszer, melyeket ha figyelembe veszel az üzleti év zárásánál, akkor értékes plusz pontszámokat érhetsz el.

Ha fejlesztési elképzeléseidet részben vagy egészben pályázati forrásból kívánod megvalósítani, fontold meg, hogy hogyan tudod előnyödre formálni a törvény adta lehetőségeket a zárás során.

Lezárt üzleti évek száma

Általában feltétel, hogy legalább egy (néha kettő) teljes lezárt üzleti évvel rendelkezzen a támogatást igénylő vállalkozás. A pályázatoknál alkalmazott pontozásos rendszerben azonban az egy lezárt év általában csak minimális, 1 pontot eredményez. Ahogy nő a lezárt évek száma, úgy emelkedik az erre adható pontszám is egészen öt évig, ami felett már állandó, jellemzően 5 pont. Érdemes tehát zárni benyújtásig, ha nincs még meg az 5 év.

Kivételek persze itt is akadnak. A hamarosan induló 100%-os támogatási intenzitású vissza nem térítendő napelemes pályázati felhívás esetében a tervezet szerint elvárás lesz a lezárt 3 teljes üzleti év (bár sokan megkérdőjelezik ennek indokoltságát), viszont plusz pontszám nem jár a több lezárt üzleti évért sem.

Az előtársaságként való működés időszaka nem számít bele az évekbe.

Átlagos statisztikai létszám

Szinte minden pályázat esetében feltétel, hogy az adott vállalkozás létszáma az utolsó lezárt üzleti évben legalább 1 fő legyen. Ritkán előforduló elvárás a 2 fő. Magasabb alkalmazotti létszám azonban nem eredményez plusz pontszámot, így nem is torzítja a versenyt a nagyobb cégek javára.

A fejlesztendő telephelyre is érdemes legalább 1 főt bejelenteni, sok esetben elvárás.

KKV besorolás

Már a jelenlegi fejlesztési ciklusnak, de még inkább a következőnek kiemelt kedvezményezettei lesznek a mikro-, kis-, középvállalkozások. Annak megállapításához, hogy melyikbe esik a céged olvasd el ezt a cikkünket.

Gazdálkodási forma

Nagy változás tapasztalható ebben az elmúlt évekhez képest. Támogathatósági szempontból előtérbe kerültek a Kft-k és az Rt-k, míg hátrányba az egyéni vállalkozók és esetenként a Bt-k is.

Az egyik első, nagy visszhangot kiváltó módosulás a Pest-megyei eszközbeszerzési pályázatnál volt tapasztalható, ahol sem az egyéni vállalkozók sem a betéti társaságok nem voltak jogosultak támogatási kérelmet benyújtani. A korábban említett napelemes pályázatnál a tervezet szerint az EV-k lesznek körön kívüliek.

Bár tendenciáról még nem beszélhetünk, jelzések azért már vannak, érdemes tehát megfontolni a cégalapítást vagy átalakítást.

Nettó árbevétel és saját tőke

Mindkét érték kiemelt fontossággal bír a megítélhető támogatási összeg szempontjából.

Az értékesítés nettó árbevétele szokott lenni az az érték melyet nem haladhat meg a megítélt támogatás összege. Egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevétel számít. Esetenként ennél magasabb, a bevétel 50%-át meg nem haladható támogatási plafon is előfordul.

A saját tőke nem lehet negatív és nem csökkenhet a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá. A jövőben azonban ennek várhatóan sokkal nagyobb szerep fog jutni.

A 2019 második negyedévében megjelenő innovációs pályázatoknál az elszámolható költség lesz az előző év árbevételéhez kötve, a támogatási összeg pedig a saját tőkéhez.


Több célcsoport is pályázhat majd erre a felhívásra, melynek első foka gyakorlatilag egy országos eszközbeszerző pályázat lesz. A KKV Start Innováció célja, hogy a kisebb vállalkozások 10-20 millió forintos vissza nem térítendő támogatás segítségével végrehajthassák a hatékonyságuk növelésére, működési folyamataik átalakítására irányuló fejlesztéseiket. A hatékonyság növelése érdekében gépbeszerzésre is lehet pályázni. Feltétel, hogy a KKV korábban nem részesülhetett KFI támogatásában, valamint – legalább részmunkaidőben – a projekt időtartama alatt felsőfokú végzettségű szakember kell alkalmazni. Tovább >>


Egyéb gazdálkodási adatok

A pontozás rendszer a fentieken túl további mutatószámokat is figyelembe vesz, illetve arányosít. Néhány példa arról, hogy jellemzően milyen részek kerülnek be a pontozásba:

  • Nettó árbevétel arányos beruházás [2*összes elszámolható költség / (utolsó lezárt év éves nettó árbevétel vagy adóalapba beszámított bevétel + utolsó előtti lezárt év éves nettó árbevétel vagy adóalapba beszámított bevétel)]*100 – 15-45% között kapható jellemzően a legmagasabb pontszám
  • Üzemi eredmény aránya [(utolsó lezárt év üzemi (üzleti) év eredmény + utolsó lezárt üzleti év kamatráfordítás) / utolsó lezárt év mérlegfőösszeg]*100 – 20% felett kapható jellemzően a legmagasabb pontszám
  • Befektetett eszköz arányos beruházási érték [összes elszámolható költség / (utolsó lezárt év immateriális javak + utolsó lezárt év tárgyi eszközök)]*100 – 40-70 % között kapható jellemzően a legmagasabb pontszám
  • Saját tőke arányos beruházási érték (összes elszámolható költség / utolsó lezárt év saját tőke) *100 – 50-85 % között kapható jellemzően a legmagasabb pontszám

Természetesen a fentieken túl pályázati felhívásonként más és más mutatók kerülhetnek be (pl személyi ráfordítás, EBITDA) illetve ki az értékelési szempontok közül.

Érdemes felvenni tehát a kapcsolatot egy jó pályázati tanácsadó céggel, akivel az üzleti stratégia mellett pályázati stratégiát is kidolgoztok, melynek eredménye megjelenik az üzleti év zárásában is.