Nigériai herceg, ismeretlen rokon, másolt weboldal, megbuherált ATM. Rengetegféleképpen próbálnak adatokat és/vagy pénzt kicsalni a gyanútlan áldozatokból a csalók, ezért nem árt legalább ismerni a különböző technikákat. Az alábbiakban a legnépszerűbb trükköket vesszük át.
1. Phishing, azaz adathalászat
A phishing, avagy adathalászat egy klasszikus módszer arra, hogy kicsalják a mit sem sejtő áldozat személyes adatait. A cél a legérzékenyebb infók elérése: bankkártya pin kód, számlaszámhoz tartozó jelszó stb., de sok adathalász már a többi személyes adatot is fel tudja használni.
A módszer lényege, hogy egy olyan e-mailt kapunk, amely kísértetiesen hasonlít a bankunk által is használt formátumhoz. Ezen keresztül általában eljutunk egy olyan felületre, ahol meg kell adni a fent említett adatokat.
Ennek egyik változata, ha egy felugró ablakban jelenik meg egy pénzügyi intézet dizájnjával és logóival ellátott oldal, ahol persze szintén az adatokra kíváncsiak.
A legjobb, ha ezeket az e-maileket egyből a szemetesbe küldjük, illetve kilőjük a felugró ablakot. A bankunk soha nem fog tőlünk ilyen módszerrel adatot bekérni, de ha mégis úgy érezzük, hogy hiteles a dolog, akkor is keressük inkább fel az adott pénzintézet oldalát és kérjünk egy visszaigazolást. Szinte kivétel nélkül ki fog derülni, hogy nem ők küldték az e-mailt.
2. Ettől a hivataltól hívom önt és szükségem lenne…
Szintén az adathalászat egyik kategóriájába tartozik a telefonos megkeresés, amikor általában egy hivatalos szerv képviselőjeként mutatkoznak be a csalók.
A cél itt is az, hogy bediktáljuk a személyes adatainkat, lehetőleg minél érzékenyebbeket, ellenőrzés, karbantartás, technikai átállás vagy valami más, hasonlóan homályos címszó alatt. Sok esetben ezt egy ijesztő fordulattal is megtámogatják, például adóhátralékot vagy más tartozást megemlítve, hogy önbizalmunkat elvegyék. Ennek célja, hogy kevésbé egyértelműen küldjük el őket melegebb éghajlatra.
Itt is hasonló a megoldás, mint az adathalászat többi formájánál: közvetlenül ne adjunk meg semmilyen információt, ha pedig biztosra akarunk menni, keressük meg a hivatkozott hivatalt. Ők általában meg fogják erősíteni, hogy egy munkatársuk sem kér személyes adatokat telefonon keresztül.
Sőt, ha jó passzban találjuk őket, még meg is köszönik, hogy szóltunk a csalásról és kiadnak egy közleményt, figyelmeztetve a többi ügyfelet is a csalásra.
3. A profik saját honlapot is csinálnak
Az adathalászat egyik legösszetettebb módszere, amikor nem csak e-mailt írnak vagy felhívnak valakit, de egyenesen egy komplett weboldalt klónoznak le. Itt a dizájntól kezdve a betűtípuson át a megfogalmazásig minden megegyezik, de legalábbis kísértetiesen hasonlít egy létező oldalra. A cél természetesen itt is a személyes adatok megszerzése.
Amit ilyen esetekben érdemes ellenőrizni, az a honlap címe. Ha eddig a www.példabank.hu-n keresztül intéztünk mindent, aztán az oldal hirtelen www.példa.web.bank.hu címre költözik, akkor kezdjünk gyanakodni. Érdemes a neten utánajárni annak, hogy tényleg történt-e ilyen váltás, és ha nem, jelezzük az esetet a pénzintézet felé.
Ennek az egyik alternatívája, amikor olyan eseményt, szolgáltatást vagy terméket vásárolhatunk meg a honlapon keresztül – általában jelentős kedvezménnyel – ami máshol már elérhetetlen. Ha például a kedvenc előadónk koncertjére már csak sok tízezres VIP jegyet tudunk venni, de találunk egy oldalt, ahol egy állójegy csak pár ezer forint, akkor kezdjünk gyanakodni.
Itt is érdemes egy internetes keresést megindítani, leellenőrizendő, hogy megbízható-e az az adott oldal vagy az egész csak átverés. Jelentős árkülönbségnél vagy meglepő módon talált „utolsó helyeknél” valószínű, hogy csalásról van szó.
4. Fura készülék az ATM-en
Egy fokkal ritkább, de jóval veszélyesebb megoldás, amikor a csalók egy készüléket szerelnek a pénzkiadó automatákra. Ezek általában rögzítik kártyánk adatait, amit aztán szabadon használnak az elkövetők.
Magyarországon szintén megjelenik időnként az a technika, amikor ATM kiadó nyílását ragasztják le, így megakadályozva a megfelelő működést. Ezt az stréberebbje még azzal is kiegészíti, hogy az ATM-et üzemeltető cég telefonos elérhetőségét is lekaparják.
Ezek ellen nem túl bonyolult a fellépés. Egyrészt nézzük meg, hogy nincs-e valami extra készülék szerelve a kártyanyílás köré, illetve nincs-e leragasztva a pénzkiadó rész. Ez bármennyire is triviálisnak hangzik, sajnos sokaknak nem az.
A másik fontos dolog, hogy ha későn vesszük észre a trükköt, semmiképpen se menjünk el az ATM-től. Hívjuk fel az üzemeltető céget, hívjuk ki a legközelebbi bolt biztonsági őrét vagy akár a rendőrséget, de mindenképpen maradjunk ott. Így sokkal kisebb eséllyel fognak tudni megkopasztani minket a csalók.
5. Nyertél a lottón
Szintén a felugró ablakok egy klasszikus trükkje, amikor „kiderül”, hogy nyertél a lottón vagy valami másik nyereményjátékon.
Itt általában az a kérés, hogy a nyeremény felvételéért cserébe utalj át egy bizonyos összeget a megadott számlaszámra, adminisztrációs vagy valamilyen másik címen.
Mondanunk se kell, ez egy elég fapados csalás, ha egyszerűen nem utalunk át pénzt a számlaszámra, akkor a probléma már meg is van oldva.
6. Bajban vagyok, kis kölcsön kell csak
A fél világ nevetett, amikor kiderült, hogy három csecsen lány pénzt csalt ki az Iszlám Állam toborzóitól, mondván, hogy elmennek feleségnek, csak küldjenek előre valamit az utazás fedezésére. A lányok így összesen 3 300 dollárt szedtek ki a terroristáktól, az akció pedig minden idők egyik legpozitívabb pénzügyi csalásaként vonult be a történelembe.
A technika azonban nem volt új, rengeteg olyan trükk ismert, amikor valaki előleget kér, amit aztán, a szöveg szerint, kamatostul ad majd meg. Ilyenkor általában egy komoly problémát vázolnak fel a csalók.
Az egyik leggyakoribb, hogy olyan országban ragadt a feladó, ahonnan nem tud hazajutni, ezért szüksége van némi pénzre. Ilyenkor természetesen életbe lép ugyanaz a szabály, mint a hirtelen jött lottónyereménynél: ne utaljunk pénzt idegeneknek.
7. Egyszeri befektetési lehetőség
Nemzetközi szinten eléggé elterjedt csalás az úgynevezett share scam, amikor a semmiből kapunk egy megkeresést, hogy vegyünk részvényt egy ismeretlen, de hamarosan befutó cégben. Ennek az egyik változata, amikor egy ritkaságot kínálnak fel megvásárlásra, például egy több száz éves boros palackot, ami „biztosan rengeteget fog érni a közeljövőben”.
Mondanunk sem kell, ezek a cégek nem léteznek, a termék, amit megkapunk, már ha kapunk valamit, pedig vagy nem az, mint aminek ígérték vagy közel sem ér annyit. A megoldás, hogy inkább használjuk a bevált csatornákat a befektetéseink kezelésére. Az biztosabb és hatékonyabb.
Ide tartoznak a különböző ismerősökön keresztül terjedő MLM befektetések, bináris opciók, egyéb forex kereskedéses befektetések is. Tipikusan ilyenek a „300 eurót kerestem néhány perc alatt” típusú hirdetést használó forex cégek és társaik.
8. A nigériai herceg, aki segítségre szorul
Kis képzavarral élve a nigériai herceg a pénzügyi csalások koronázatlan királya. Na, nem kizárólag a hatékonysága vagy sikeressége, sokkal inkább nemzetközi hírneve miatt. Ezzel a trükkel szinte mindenki találkozott már, aki egy kicsit is figyeli a saját spam mappáját.
A csalás lényege, hogy a küldő egy nigériai hercegnek, más esetekben politikusnak, adja ki magát, aki egy „komoly” pénzügyi lehetőséget kínál fel az e-mail fogadójának. Az ő x millió dollárját ki kellene vinni Nigériából, amit aztán vissza kell majd utalni egy megfelelő számlára. Ezért a kis segítségért cserébe pedig jelentős jutalék jár a jótét léleknek.
Eltekintve attól, hogy gyakorlatilag pénzmosásra kérnek minket, a trükk lényege, hogy először nekünk kell átutalni egy bizonyos összeget, mert „a nigériai jog szerint” kötelező letéttel rendelkeznünk.
A csalásnak számtalan verziója van: akad, amikor örököltünk egy ismeretlen rokon után, de előbb ki kell fizetni az ügyvédi díjat, máskor pedig az adott ország olajipari társasága kér segítséget. A lényeg persze, hogy eszünkbe se jusson ezekre reagálni.
Nincs új a nap alatt
Érdekesség, hogy a nigériai herceges csalás egy 18. századi trükkre, a Spanyol Fogolyra vezethető vissza, ahol egy az identitását felfedni nem kívánó, ám de módos személy kért segítséget.
A személy vagy az ő ismerőse fogságban van Spanyolországban, természetesen hamis vádak alapján. Mivel magát nem fedheti fel, ezért az áldozatot kéri arra, hogy kiszabadítására gyűjtsön pénzt. Miután a kívánt összeg a megérkezik, hirtelen komplikációk lépnek fel és további forrásokra lesz szükség.
Ez pedig így folytatódik egészen addig, amíg a küldő fél tönkre nem megy, vagy meg nem tagadja a további segítséget.
Amennyiben kérdésed merülne fel a témával kapcsolatban vagy észrevételeidet osztanád meg velünk kattints az alábbi gombra és írj nekünk:
