Egy hete nyílt meg a lehetősége a Budapesten és Pest-megyén kívüli vállalkozásoknak arra, hogy 7,5-15 kW-os napelemes rendszer telepítésére igényeljenek kilowattonként 200.000 Ft vissza nem térítendő támogatást. A GINOP-4.1.3-19 pályázati konstrukcióban a teljes rendelkezésre álló keret 15 milliárd forint, melyből 5.000-10.000 vállalkozás részesülhet 1,5-3 millió forint között.
Az előzetes várakozás óriási volt, hisz régóta igényelte a piac ezt a lehetőséget. A 100%-os támogatási intenzitás valóban jól hangzik csakúgy, mint az egyszerűsített benyújtás, elszámolás és adatszolgáltatás.
A pályázatírói és részben a napelemes szakma azonban a pályázat megjelenése előtt közzétett anyag társadalmi egyeztetése során jelezte aggályait. Valóságos kommentcunami indult meg, míg végül a 2014-2020-as időszak 3. legtöbb hozzászólását kapta a felhívás tervezet. A figyelmeztetések ellenére, miszerint a tervezett feltételekkel kétséges, hogy elérhető lesz-e a minimális cél, a végleges anyag csak korlátozott módosításokkal jelent meg.
Az aggályok beigazolódtak, az első hét alatt mindössze 433 támogatási kérelem került benyújtásra összesen 1.1 milliárd forint értékben. Ebből több, mint 200 az első napon. Azóta a napi benyújtások száma 30 körüli, de a mai frissítés után 1 db-al nőtt a számláló.
A nálunk érdeklődő több száz vállalkozás és a közel 40 benyújtott kérelmünk mintáját felhasználva összegyűjtöttük a sikertelenség legfontosabb okait.
1. Kizárták az egyéni vállalkozókat
Annak ellenére, hogy honlapjainkon jeleztük, az EV-k nem vehetnek részt a pályázaton mégis több tucatnyian töltötték ki adatlapjainkat. Őket sajnos automatikusan tájékoztatjuk arról, hogy jelenleg nem tudnak érvényes támogatási kérelmet benyújtani. Azoknak az egyéni vállalkozóknak a számát akik valamilyen szinten érdeklődtek nálunk a felhívás iránt (elolvasták a kapcsolódó cikkeket, elkezdték kitölteni valamelyik adatlapot, emailt írtak vagy telefonáltak), az eléréseink alapján 1000-1200-ra tesszük.
Ez a vállalkozói réteg eddig jellemzően nem volt a hasonló jellegű pályázatok támogatást igénylőinek köréből kizárva. Úgy véljük, hogy az ő segítésük továbbra is fontos, hiszen fejlődésük éppúgy hozzájárul a célkitűzések megvalósulásához, mint a más gazdálkodási formában működő vállalkozásoké.
2. Kizárták a lakhatási célt (is) szolgáló ingatlanokat
A kisebb vállalkozások, családi cégek székhelyei gyakran lakóházakban találhatóak meg. Sok példa van arra is, hogy az ingatlan területén, a ház mellett épült egy kisebb asztalosüzem, forgácsolóműhely vagy a ház egy szintje lett átalakítva valamilyen szolgáltató központtá. Ezek, még ha külön villamos és/vagy fűtési körön is fogyasztanak a pályázat feltételrendszere miatt ki vannak zárva a támogatást igénylő köréből. Mindez csupán azért, mert a tulajdoni lapon lakhatás (is) szerepel.
Úgy véljük, hogy ha hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a villamos fogyasztás a vállalkozói tevékenységből fakad, el kellene vonatkoztatni a tulajdoni lap besorolásától.
3. A beépített kapacitás még önerőből sem lehet több, mint 15 kWp
Egy nehezen értelmezhető kitétel, bár ezen kevesebb KKV akad el, mint a korábbiakon.
A beépített kapacitás nem lehet nagyobb, mint 15 kWp, a megtermelt energiamennyiség által kiváltott villamos fogyasztás pedig fontos értékelési pontszám.
A végső cél az üvegházhatást fokozó gázok (ÜHG) csökkentése. A csökkenés mértéke megegyező akkor is ha 5%-ot, vagy ha 95%-ot vált ki. Valószínűleg a kisebb, gyártó tevékenységet végző vállalkozásoknak kíván a kiíró így kedvezi, ezt támasztja alá az Irinyi-terv szerinti TEÁOR tevékenység végzéséért kapható plusz pontszám is. Ugyanakkor a kisebb cégek jelentős része a korábbiak miatt kiesik, a nagyobb fogyasztásúaknak pedig gyakran ingerküszöb alatti a 15 kW.
Ebből fakad egy másik kérdéses rész is. A pályázati felhívás 15 kW-ig támogat kilowattonként 200.000 Ft-al. Ez maximum 3 millió forintot jelent. Miért nincs lehetőség arra, hogy önerőből nagyobb, akár 25-30 kW kapacitás kerüljön beépítésre? Az értékelésnél megoldható, hogy az önerőből finanszírozott részre ne kapjon az adott vállalkozás többlet pontot, így ebben a tekintetben nem származna előnye belőle.
A pályázat indikátorai nem szenvednének csorbát, nem okozna problémát sem az értékelésnél sem az elszámolásnál és még több ÜHG csökkenés lenne elérhető.
4. Nem támogatják a bővülő vállalkozásokat
A felhívás feltételrendszere kizárja a közelmúltban bővülő vállalkozásokat is. Ezek a vállalkozások ugyanis nem tudják igazolni a minimum 12 hónapos használatot, sem a minimum 1 fő bejelentett munkavállalót az adott telephelyen. Ezzel éppen azokat a jól prosperáló, versenyképes vállalkozásokat zárják ki a támogatotti körből, akik eredményeik alapján a leginkább jogosultak lennének rá.
Ennél a pontnál felmerül a kérdés, ha ennyire leegyszerűsödött a pályáztatási rendszer, miért nem lehetséges a vállalkozás számára lehetővé tenni, hogy aki villanyszámlával nem tudja a fogyasztást igazolni, megtehesse TNM szerinti energetikai tanúsítások, vagy energetikai szakértő számításai által.
5. Csak a tetőn elhelyezhető panelek
A talajra történő telepítés drágább és műszakilag nehezebben kivitelezhető (bár ez utóbbi nem mindig helytálló). Ha azonban a pályázat fajlagosan fizet 200.000 Ft/kW-ot, akkor szintén felvetődik a kérdés, hogy miért nem lehet a vállalkozásra bízni hová helyezi el azokat, ha önerőből viselik a többletköltséget?
Az elmúlt időszakban meglepően sok cég esett ki emiatt az igénylők köréből. Volt például sírköves és téglagyáros, akinél mindig por van, ezért nem telepítenek a tetőre. Viszont az épületek mögötti rész alkalmas lenne a panelek elhelyezésére, ott nem kellene naponta tisztítani őket.
Több esetben a lapostetőre ráépítést terveznek néhány éven belül. Mivel a fenntartási időszak 3 év, ők sem fognak bele ebbe a fejlesztésbe.
Esetenként a palatető cseréje okozna annyi többlet terhet mind anyagilag, mind egyéb módokon, hogy ekkora támogatásért nem éri meg foglalkozni vele.
További egyedi esetek is előfordulnak, melyek emiatt a kritérium miatt lehetetlenítik el a fejlesztést.
A Támogatóval és a számos támogatást igénylővel való egyeztetés után továbbra is olyan érzetet kelt a felhívás, mintha kapkodva, az egyes részleteket nem kellően átgondolva került volna összeállításra. Reméljük, hogy az igénylések alacsony száma hozzá fog járulni ahhoz, hogy a szakma által már korábban is jelzett változtatások legalább egy része elfogadásra kerüljön.
A tárgyi felhívásról készült összefoglalót ide kattintva tudod elolvasni.
